Meseállítás – Csipkerózsika

Meseállítás - CsipkerózsikaA Csipkerózsika a legismertebb mesék közé tartozik, számos feldolgozása létezik. Ebben az írásban is több szempontból mutatom be. Elolvashatod az ismert mesét, aztán az egyik ősváltozatát is. Leírom néhány feldolgozás összefoglalását is. Majd néhány elemzést is olvashatsz, különböző szempontok alapján. Egészen más megközelítése a meséknek a meseállítás, ahol összekapcsolódik a mese a felnőtt életünkkel, a párkapcsolati nehézségeinkkel, és megoldást is kínál. A kérdés az, hogy van-e bátorságod kicsit mélyre menni?
Ha igen, akkor olvass tovább!

 

“Nagyon szeretem a mesék világát! Ahol bármi megtörténhet. Ahol mindig a jó győz a gonosz felett. Ahol úgy érezhetem: otthon vagyok, az én világomban, biztonságban, melegségben.
Meseállítás. Csodálatos, rejtélyes, izgalmas. És sokat ígérő.
És az ember nem csalódik. Hisz tényleg: csodálatos, rejtélyes, izgalmas kaland. Rengeteget ad. Gondtalan, önfeledt játékot (felnőttként). Gondolatok, érzések ébredését, megélését. Felismerések tömegét. És katarzist. Igazi életérzést. Boldogságot.
Bakancslistás olyanoknak, akik még nem próbálták. Megéri.”

(Egy résztvevő véleménye a Meseállításról.)
 

Nem szerepjáték, akkor mi?

Meseállítás - CsipkerózsikaA mesék kezdetén felborul a Rend, majd a mesehős sok nehézségen, veszélyen keresztül menve megtalálja erőforrásait, és képes jól használni azokat, így megtalálja saját, belső rendjét, és minden a helyére kerül.
 
A családállítás is úgy kezdődik, hogy valami módon a Rend felborul, majd az állítás során megkeressük azt a pontot, ahol ez elkezdődött, és az állítást kérő hozzájut az erejéhez és képes lesz kézbe venni saját sorsát.
 
A Meseállítás nem elemzés, és főleg nem dramatizálás, vagy szerepjáték, hanem a Családállítás, Rendszerállítás egyik formája, melynek során egy mesét több szempontból is megvizsgálunk, ezzel a mese által felvetett problémát több oldalról is körbejárjuk. Mivel nem a családtagjainkat állítjuk fel, hanem fiktív szereplőket, így könnyebben eljutunk saját témánkhoz és a mese szereplői által könnyebben eljutnunk felismerésekhez is, amelyek segítenek megoldani a nehézségeinket. A mese hallgatója is súlyos terhektől szabadulhat fel, az állításkor azonban továbbmegyünk ennél. A mese szereplői életre kelnek, intenzíven éreznek, információkat közölnek. Elvezetik a közönséget oda, ahol a probléma keletkezett, és rámutatnak a lehetséges megoldásokra is. A megoldásokat aztán átalakíthatjuk a saját életünk történéseire, így például javíthatunk a kapcsolatainkon.
 

Csipkerózsika – a mese rövid összefoglalása

Meseállítás - CsipkerózsikaA király és a királyné nagyon szerettek volna gyereket. Egy napon azt jósolta a királynénak egy béka, hogy mielőtt egy év eltelik, kívánsága teljesül. Így is történt.
 
Egy szép kislányuk született, és a király nagy ünnepséget rendezett. Nem csak az ismerőseiket, barátaikat hívták meg, hanem a javasasszonyokat is, hogy elmondják jókívánságaikat a gyermeknek. Tizenhárom javasasszony volt, de csak 12 aranytányér, ezért a tizenharmadik javasasszonyt nem hívták meg az ünnepségre. Az ünnep végén minden javasasszony megajándékozta a gyermeket valami különleges ajándékkal, jósággal, szépséggel, és így tovább. A ceremónia közepette belépett a tizenharmadik javasasszony, és azt mondta, megbosszulja azt, hogy őt nem hívták meg: a hercegkisasszony a tizenötödik születésnapján majd megszúrja magát egy orsóval és holtan fog összeesni. Mivel a tizenkettedik javasasszony még nem mondta el a kívánságát, ő most így szólt: feloldani nem tudom az átkot, de enyhíteni tudok rajta. A hercegkisasszony nem hal meg, hanem százéves mély álomba zuhan.
 
Hogy megóvják gyermeküket ettől a sorstól, a király elégette birodalma összes rokkáját és orsóját, ám a lány tizenötödik születésnapján mégis megtörtént a baj: a hercegnő kíváncsian belépett egy öreg toronyba, ahol talált egy idős asszonyt, aki a rokkája előtt ült. Amint a lány megérintette az orsót, az átok beteljesült. Az egész kastély az összes lakójával együtt mély álomba merült. Mindenki azon tevékenység közepette aludt el, amit éppen végzett. Idővel a kastélyt körbenőtte a vadrózsasövény.
 
A következő években sok királyfi akart bejutni a mondabeli kastélyba Csipkerózsikához, de mind gyötrelmes halált haltak a tövisek közt. Éppen letelt a száz esztendő, amikor egy fiatal hercegnek sikerült bejutni a kastélyba. Megpillantotta Csipkerózsikát, amint ott aludt, megcsókolta, és a lány ettől felébredt. A kastély többi lakója is felébredt ekkor, és mind folytatták azt, amit azelőtt csináltak, mielőtt elaludtak. Hamarosan aztán lakodalmat tartottak, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
 
A mese teljes terjedelemben itt olvasható
 

Nap, Hold és Talia – A Csipkerózsika egyik ősváltozata

Meseállítás - CsipkerózsikaGiambattista Basile írta meg a Csipkerózsika mese egyik ősváltozatát, melyet angolul itt olvashatsz
 
A mese röviden így szól:
 
Egy nagy úrnak lánya születik, akit Taliának hívnak. A születésekor asztrológusokat hív a nagy úr, akik megjósolják, hogy a lány számára nagy veszélyt jelent a lenszál. Az apa megpróbálja megóvni ettől a lányát, elégettet minden lent a környéken. Talia később meglát egy fonó asszonyt, odamegy hozzá, megsebzi az ujját a lenszállal, elájul és nem tér magához. Az apa bánatában a lány testét elhelyezi kastélyában egy szép emelvényen, ő maga pedig elhagyja a kastélyt.
 
Egy király arra jár, és megtalálja az alvó Taliát. Annyira megtetszik neki a lány, hogy magáévá teszi, majd hazatér. Kilenc hónapra Taliának ikrei születnek, Nap és Hold. Tündérek segítségével táplálkoznak az ikrek az anyjuktól, de egy alkalommal az egyik gyermek Talia ujját szopja és kiszívja annak ujjából a lenszálat, amire Talia magához tér.
 
A király visszatér a kastélyba és örömmel látja, hogy ikrei születtek és Talia is felébredt. Egymásba szeretnek, de van egy nagy probléma: a király már nős. Felesége megtudja, hogy férje és Talia szerelmesek egymásba. Bosszút forral, csellel magához rendeli az ikreket, és kiadja a parancsot a szakácsnak, hogy főzze meg a gyerekeket és tálalja fel a királynak. Taliát pedig el akarja égettetni a máglyán. A szakács nem öli meg az ikreket, és a király is hazaérkezik, mielőtt Taliát elégetnék, és a feleségét veti máglyára.
 

Tündérmese és holokauszt

Meseállítás - CsipkerózsikaA tündérmese és a holokauszt fonódnak össze Jane Yolen Csipkerózsa című regényében. A nagymama állandóan a Csipkerózsikát meséli az unokáknak, de egy kicsit másképp, mint az eredeti történetben. A mama meséjében mindenki meghal Csipkerózsán kívül. Rebecca a nagyanyja halála után elkezdi felkutatni mamája múltját, amihez csak néhány irat és fotó áll rendelkezésére. Eljut Európába, Lengyelországba, ahol rátalál egy idős férfire, aki elmeséli neki a nagyanyja fiatalkori történetét. Hirtelen a II. világháborúba kerülünk, ahol találkozunk a holokauszt borzalmaival. Megértjük a nagymamát, aki az átélt traumákat próbálta oldani a mesével.
 
Yolen regényét a fantasy irodalomhoz sorolják, ezáltal remélhető, hogy sok fiatalhoz eljut. Fontos, hogy minél több emberben tudatosodjon, milyen borzalmakkal jár egy háború, és hogy annak generációk során át ható következményei vannak.
 
Családállításokon nagyon sokszor előkerül ez a téma, hiszen az állítást kérők nagyszülei közül nagyon sokan átélték a világháborút, a hadifogságot. Harcoltak, elvesztették bajtársaikat, túlélték őket, és viselték a túlélő bűntudatát. Sokszor lélekben egyáltalán nem voltak jelen, ott maradtak a meghalt társaikkal, hiszen ők nagyon erősen összetartoznak.
 
Yolen regénye segít a fiatalokhoz is eljuttatni ezeket az információkat, hogy ne feledjük el, mi történt. Megindító, de nem brutális. Bemutatja, hogy akkor, ott, nem is olyan régen “csupa olyan dolog van, ami nem létezik… És mégis megtörténik”.
 

Százéves álom

Meseállítás - CsipkerózsikaA Csiperózsika elemzés nélkül is egy gyönyörű varázsmese. Sokan elemezték, sok szempontból vizsgálva. Nézzünk most a számos elemzés közül néhányat röviden.
 
Van olyan értelmezés, ami szerint a kamaszlány felnőtté válását mutatja be a mese. Ábrázolja a gyereknevelés nagy kérdését is, meddig kell óvni a szülőnek a gyereket, és vajon megóvhatja-e minden veszélytől. Ahhoz, hogy emberré váljunk, nehézségekkel is szembe kell néznünk, hiszen az is hozzátartozik az élethez.
 
Von Franz, Carl Gustav Jung egyik legismertebb tanítványa szerint azoknak a nőknek, akik szellemileg alvásra kényszerülnek, negatív anyakomplexusuk van, és a férfi segítségére kényszerülnek. Kollektív síkon a történet az életlehetőségeitől megfosztott női princípiumról szól.
 
Bruno Bettelheim, amerikai gyermekpszichológus úgy gondolja, hogy a mese azt mutatja be, hogy időnként többet ér az aktivitásnál az, ha befelé figyelünk, magunkra koncentrálunk, és mikor eljön az ébresztő csók, akkor a nőiség kiteljesedik. A fő elem itt a lányok első menstruációja, és az, hogy a szülők milyen elszántan igyekeznek megőrizni lányuk szüzességét.
 
Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta az alvást a fejlődéssel azonosítja, azonban Madonna Kohlbenschlag, amerikai társadalomfilozófus ezt negatív passzivitásnak tartja. A százéves alvást a legtöbb meseelemző pozitívan értékeli, mint a nővé érés titokzatos folyamatát.
 

Régi szerelmek

Meseállítás - CsipkerózsikaThomas Schäfer német pszichoterapeuta, Hellinger tanítványa. Számos könyvet írt a családállításról és munkája során sokat használja a meséket is. A meseelemzők eddig nem vették figyelembe, hogy ha egy mese fontos valakinek, akkor az nem feltétlenül a saját élettörténetéről szól. A mesék sokszor egy családi történettel állnak kapcsolatban, egy régebben élt családtag történetével vannak összefüggésben. Schäfer munkájának köszönhető a mesék generációkon átívelő értelmezése.
 
A Csipkerózsika mese elején feltűnnek a javasasszonyok, akik Hellinger és Schäfer értelemezése szerint az apa előző kapcsolatait mutatják. Családállításon a leggyakoribb téma, amivel felkeresnek, a párkapcsolat. Vagy az a baj, hogy nincs, vagy az, hogy nem működik. Az állítások megmutatják, hogy ennek egyik oka lehet az apa előző kapcsolata. Mit is jelent ez? Az apának volt az anya előtt egy komoly kapcsolata, amiről vagy nem beszél, vagy lekicsinyli a jelentőségét. A születendő leánygyerek átveszi az apa előző szerelmének képviseletét, így emlékezteti a családot a régi kapcsolatra. Az apával lélekben párkapcsolati, tehát nem apa-lánya kapcsolatban van, az anyával pedig rivalizál, tehát itt sem anya-lánya kapcsolat van. Mivel a lány lelkében az apa elfoglalja a párkapcsolati helyet, ezért a lány nem tud kapcsolatot létesíteni addig, amíg el nem ismerik a családhoz tartozónak az apa előző szerelmét. Ugyanis mindenki a családhoz tartozik, aki valamilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy az életet továbbadhassák. Ebben az esetben az apa előző szerelme a kapcsolatból való kilépéssel járult hozzá, hiszen így jöhetett létre a kapcsolat az anya és az apa között. Ahhoz, hogy helyreálljon a rend, el kell ismerni az ő szerepét ebben.
 

Benned is van jó és rossz egyaránt

Meseállítás - CsipkerózsikaCsipkerózsika történetének feldolgozása a Demóna című mozifilm. A film éppen az előző részben említett probléma köré helyezi a mesét. Demóna a becsapott, elhagyott nő, a király régi szerelme. Az ő szemszögéből látjuk a történetet. Így érthetővé válik az átok.
 
A filmben a megoldást nem a királyfi csókja hozza el, hanem a régi történet elfogadása és a megbocsátás. A továbblépés csak akkor lehetséges, ha szembenézünk azzal, amit tettünk, ha beismerjük hibáinkat.
 
A múltunk elfogadásával, tetteink felvállalásával visszakapjuk erőnket és képesek leszünk teljesen kihasználni adottságainkat.
 
A film rámutat arra is, hogy mindenkiben van jó és rossz is. Mindkettőt fel kell ismerünk és el kell fogadnunk, magunkban is és másokban is.
 

Meseállítás – egy generációs és egy saját életbeli konfliktus feloldása

Meseállítás - CsipkerózsikaA Csipkerózsika meséhez két állítást tartottunk a meseállítás délután során.
 
Rögtön az első állítás megmutatta a Hellinger és Schäfer által bemutatott dinamikát. Egy generációs probléma került előtérbe, a szülők problémája. A 13. javasasszony szerepében álló képviselő kijelentette, ő volt a király régi szerelme. Ahogy ebbe az irányba fordultunk, azonnal látszott a probléma és a megoldása is, hogy az ő konfliktusuk nem a gyermekre tartozik, azonban el kell ismerni azt, hogy ő is ide tartozik.
 
A másik állításban már Csipkerózsika saját életének problémája mutatkozott meg, ahogy sok meseelemző is rámutatott: a szülőkről való leválás nehézsége. Itt volt még egy érdekes momentum, amíg a leválás nem történt meg, addig ismétlődött a szülők konfliktusa, és a királyfi előző kapcsolata is megjelent az állításban, ugyanúgy, mint a király előző kapcsolata. A szülők elismerése és a saját, gyermeki hely elfoglalása után ez a konfliktus nagyon hamar feloldódott.
 

A résztvevők felismerései

Meseállítás - CsipkerózsikaA csoport tagjai rengeteget kaptak ezen a délutánon. Felismerések tömegét, ahogy az egyik résztvevő írta a visszajelzésben.
 
Egyikük folyton azt hallotta belül, hogy őszinteségre van szükség. A 13. javasasszony képviselője is kijelentette, hogy itt mindenki hazudik, csak ő őszinte. Hiszen bármelyik javasasszony járhatott volna úgy, mint ő. Bárki lehetne az ő helyében. A többiek által mondott jókívánságok is hazugságok, mert mindannyian tudták, hogy a véletlennek köszönhető, hogy ők éppen ott vannak.
 
A 13. javasasszony képviseletére véletlenül jelentkezett az egyik résztvevő, ő szeretett volna a 12. javasasszony lenni, aki enyhíti az átkot. A szerepben aztán megélte azt, hogy mennyire ki van rekesztve, mennyire távol áll mindenkitől – és felismerte azt is, hogy ez egybecseng az életével, és hogy ezt ő maga idézi elő.
 
Többen is jelezték, hogy most értették meg, hogy milyen fontos lezárni a régi kapcsolatokat. Természetesen eddig is tudták, hogy ez így jó, azonban azzal, hogy az állításban megtapasztalhatták ennek következményeit is, sokkal nagyobb jelentőségű lett számukra. Volt, aki itt döbbent rá, hogy tényleg nem engedte még el a volt férjét, és hogy ezért nem tud beengedni az életébe még igazi, új szerelmet.
 
Minden résztvevőnek meglepő volt az, hogy egy mese mennyire meg tudja mozgatni őket, az érzéseiket és a gondolataikat.
 

“Olyan csúcs érzés!” – Résztvevők visszajelzései a Meseállítás után

Meseállítás - CsipkerózsikaA csoport résztvevői nagyon lelkesek voltak, sokat kaptak, kicsit sírtunk, sokat nevettünk, és átgondoltuk életünket a mese segítségével. Néhány visszajelzés tőlük:
 
“Azt gondoltam, ez egy meseállítás, és biztos ez nem kapcsolódik majd úgy az én esetemhez, mint a családállításokon. Elvárás nélkül voltam tényleg. Annyira intenzíven éreztem, hogy a szerepemben mit élt át az illető mesealak! Nagyon érdekes volt meglátni, mi a probléma a párkapcsolatomban. Egy előző szerelem elismerésre és odatartozásra vár. Otthon át is beszéltük a dolgot a párommal, jó volt az első sokk után átlátni a helyzetet, azt is, hogy az előző kapcsolat miért viselkedett úgy ahogy. És ráláttam a saját szerepemre is a dologban. Erika! Ez fantasztikus volt!!!! De mindenki, aki állt, ilyen erősen érzékelte az adott problémát! Megfogalmazni is alig tudom, olyan csúcs érzés!!!! Hálás köszönet neked!”
 
“Nagyon érdekes volt számomra, mert igazán kíváncsi voltam,vajon mit lehet kihozni egy meséből a családállításra vonatkozóan. Csipkerózsika volt a téma, és a szereplő választáskor én szerettem volna lenni a gonosz javasasszony, de lekéstem! Viszont az állítás során annyit éreztem, ez az én szerepem! Az egész szituáció annyira maga alá gyűrt, annyira bennem volt, hogy mégis én lettem a 13. javasasszony. Mindig rácsodálkozok, hogy egy látszólag tőlem távol álló dolog mennyire tud hatni rám az érzelmeken keresztül. Hová tudunk eljutni, milyen dolgok jönnek a felszínre, amiktől nem tudjuk, vagy nem akarjuk tudni, hogy bennünk vannak! Milyen felismerések bukkannak fel! Soha nem tudtam volna meg dolgokat, ha nem nyitom ki a szívem és a lelkem erre a módszerre. Ez az én oldalam. De a másik oldalon ott kell lenni egy értő és érző, ugyanakkor kellően erélyes levezetőnek is. Köszönöm neked Erika ezt a nem könnyű munkát. Mert bár látszólag te “csak” moderálod az állításokat, azért azt érdemes figyelembe venni, mennyi pozitív, de leginkább negatív érzelmi töltés ér téged is, egy-egy állítás során, amik rád is hatnak. Nagyon jó volt, megfogalmazódott egy olyan problémám, ami eddig nem jött a felszínre. Erika, köszönöm!”
 
“A meseállításra kíváncsisággal és érdeklődéssel telve érkeztem. Gyanítottam, hogy egy mese mögé fogunk nézni, de elképzelni sem tudtam, hogyan történik ez. A Meseállításon a szerepemben azt éreztem, hogy mindenkitől távol kell állnom. Elszigetelődtem! És ott jött a felismerés, hogy te jó ég, ez zajlik most az én életemben is! Hogy ezt érzem! Szóval ott álltam és azon gondolkodtam, hogy tessék, itt ez a helyzet. Legszívesebben elfutnék, nem néznék vele szembe, de meg kell tennem! És lám, a külvilág visszatükrözi ezt nekem. Folyamatosan azt várnám, hogy jöjjenek oda hozzám, hogy a külvilág mentsen meg magamtól, a helyzettől, miközben nekem belülről kell tennem a változásért. Újabb megerősítéseket kaptam, hogy az utamon vagyok, de a legfontosabb, hogy tenni kell az előrehaladáshoz!”
 
“Számomra nagyszerű és izgalmas új élmény volt a meseállítás. Kíváncsian vártam, mit rejt az elnevezés… sejtettem, hogy hasonlóan működhet, mint a családállítás, de azt nem gondoltam, hogy ennyire mély és hatásos terápia! Felhozott bennem olyan érzéseket, felismeréseket a saját életemből, amelyek először nagyon keményen szembesítettek az elakadásaimmal, megoldandó feladataimmal, aztán gyógyítóan kezdtek feloldódni bennem. Szívből ajánlom mindenkinek! Köszönet az élményért!”
 
“Izgatottan, gyermeki kíváncsisággal készültem a Meseállításra. Régóta járok családállításra, amit nagyon jó módszernek tartok, generációs problémáink megismerésére. A Meseállításon, ahogy mesélted Csipkerózsika meséjét, már éreztem, hogy a lelkemben elkezdődött egy időutazás. Dimenziók nyíltak meg, generációs életemben utaztam. Szavakkal, gondolatokkal nem lehet átadni azt az élményt, amiben részesültem! Megkaptam Csipkerózsika szerepét, melyben felismertem a saját magam problémáit, lelkem megmutatta azt a területet, amiben leragadtam. Az állítás után intenzív energiákat éreztem, igaz, megjártam Dante poklát, de tudtam, hogy gyógyul a lelkem, ráadásul a testemben is szinte azonnal beindultak a gyógyító folyamatok, elmúltak a szívproblémák és az ezzel járó nehézlégzés, sőt a derékfájdalmam is jelentősen enyhült, ami az utóbbi időben már komoly problémát jelentett. Generációs álmomból felébredtem, ez a generációs problémám épp 100 évig tartott, mint a mesében. Nagyon jól éreztem magam, jó volt a többiekkel együtt lenni, már lelkesen várom a következő Meseállítást is. Mindenkinek tiszta szívből tudom ajánlani a Meseállítást, hiszek a mesék gyógyító erejében, hiszem, hogy a mesék által közelebb kerülünk önmagukhoz, a lelkünk titkait megismerhetjük. Hálás köszönet neked Erika, nagyon jó állításvezető vagy, köszönet, hogy megismertetted velünk a Meseállítást!”
Szabó Krisztina

Összegzés

A Csipkerózsika egy párkapcsolati mese. A Meseállítás során is párkapcsolati témák bukkantak fel. Az állítás rávilágított arra, milyen fontos a régi kapcsolatok lezárása, elismerése. A gyermekségünk és szüleink elfogadása nélkül nem élhetünk teljes, boldog életet. Amint elfoglaljuk a saját helyünket és másoknak is megadjuk a tiszteletet, helyreáll a rend és boldogan élünk, míg meg nem halunk.
 
Aki nem hiszi, járjon utána!
 
Utánajárok!
 
 

Hozzászólások

hozzászólás